2017. december 25., hétfő

Get ̶h̶e̶l̶p̶ ̶ Sherlock

London utcáin a pánik futótűzként söpört végig egy teljesen hétköznapi reggelen. Suttogások, rémült tekintetek, őrült teóriák, elhamarkodott telefonhívások a nagyemberek közt, mindnek egy dolog volt az okozója: a vég, melyet egyszer már kijátszott a világ, ismét eljött, és akar valamit.
A Scotland Yard majdnem minden ügyét felfüggesztette, a szirénázó rendőrautók áriája vert visszhangot minden kerületben, a látványosságokat lezárták, az odakint tartózkodó civileket pedig fedett helyekre irányították.
És a vég? Őt megmosolyogtatta a robbanások narancsos fénye, a vakmerők vére, a fejétől jó pár méterre dübörgő golyózáporról már nem is beszélve. Könnyed lépésekkel haladt végig a hosszú utcán, tudomást sem véve az éttermekből rettegve kipislogó halandókról.
A keskeny lépcsőn felfutva egy idős nőbe ütközött, aki a helyzetet felismerve utat engedett neki a lakás bejáratához. Odabent a férfi fel sem kapta a fejét érkezésére, hiszen természetesen számított rá.
Loki nem ült le, csak Doktor Watson karosszékére támaszkodott, úgy szólt a detektívhez:

– A segítségedre van szükségem.

1 megjegyzés:

  1. i love this shit
    this is some good shit bro
    give me more of this shit

    VálaszTörlés